‍

A csípőszúnyog tenyészőhely felmérés és térképezés folyamata

‍

Terepi mintavételezés

• Légi felvételek és terepbejárások során rögzítésre kerülnek a tenyészőhelyekre vonatkozó legfontosabb abiotikus és biotikusadatok [földrajzi koordináta; víztér jellege (állandó/időszakos); víztértipológiai besorolás; árnyékoltság mértéke;Á-NÉR élőhely-típus; lárvasűrűség].

Folttérképek elkészítése

• A terepi vizsgálatok alapján elkészül a település közigazgatási területén humán szúnyogártalmat okozó, biológiai kezelésekben részesítendő tenyészőhelyek folttérképe. Meghatározásra kerülnek a foltdefiníciók.

‍

A térképezési eredmények gyakorlatban való alkalmazhatósága is kiemelten fontos. A szúnyoglárva térképezés az alapja a környezetkímélő, biológiai úton történő csípőszúnyoglárva irtásnak. Ezért a következő lépés a szúnyoglárva tenyészőhely térképezés eredményeinek segítségével a kémiai és a biológiai csípőszúnyoggyérítés arányainak meghatározása, biológiai gyérítések részarányának növelése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a védekezési eljárások változásait, az új módszereket, technológiákat, melyeket adaptálni kell az adott év aktuális szúnyoghelyzetéhez.

‍